Általában ugye az gondoljuk, hogy a férfiak az erőszakosak, sokan verik és bántalmazzák feleségüket, barátnőjüket, családjukat. De mi van, ha megfordul a kocka?
Szemtanúja voltam a minap egy erőszaknak:
Csak úgy osztotta pofonokat egymás után, csakhogy itt nem a pasi, hanem az asszony verte a férjét. A férj pedig némán tűrte mindegyiknél odatartotta az orcáját majd gondosan odatartotta a másik orcáját is, hogy ha már kékül, szimmetrikus legyen. Az osztott pofonok olyan erősen csattantak, hogy már nekem is fájt, gyomrom is összeszorult és úgy éreztem, valahogy meg kellene védenem ezt a szerencsétlen embert az erőszakos némbertől. Mert ez bizony erőszak volt a javából! Szóbeli terror és fizikai. Az asszony módszeresen ütötte -verte a férjét, ahol csak érte és úgy záporoztak a negatív kritikák, a lealacsonyító, lekicsinylő szavak is, mint egy nyári zivatarban az esőcseppek…..
Lehet, hogy én vagyok naív, de élőben eddig soha nem láttam ilyent. Elgondolkodtam rajta, hogy én mit tennék a pasi helyében, hát…..de lássuk csak a szitu lényegét:
Van egy erős nő, aki anyáskodik és a férfit szisztematikusan gyerekké degradálja, míg totál papuccsá nem lesz, ezért nem lesz már vonzó számára. Észre se veszi, hogy megöli kapcsolatát, megöli a férfit, az embert, akivel együtt él.....majd a havibajos napokra meg ilyenekre hivatkozva próbálja meg felmenteni magát. Egyszer csak csodálkozva konstatálja, hogy a pasijának már a farka sem "mer" felállni rá, és ez is hozzáadódik a repertoárjához, és így tovább. Ez az üvöltő oroszlán vagy inkább az ordító majom mellet büszkén lépkedő Tigris átnevelése, betörése, megtörése, de nevezhetjük bármi egyébnek.
Hogy meddig lehet ezt bírni, Uraim!? És mi tart benne egy férfit egy ilyen kapcsolatban? Ezekre a kérdésekre szeretnék választ kapni. Na meg, hogy hogyan lehet az ilyen helyzetekből jól és méltósággal kijönni.. vagy csak hagyni kell és olyan messzire elszaladni az ilyen nőtől, amilyen messzire csak bírunk??? Vagy jelentse fel a az agresszív nőjét a rendőrségen, vetessen látleletet az orvosnál, majd kérjen távoltartásit?
De hát -mint tudjuk-a hagyományos férfiszerepbe nem fér bele, hogy a férfi áldozat legyen, áldozat csak a nő lehet. Ha egy férfi azzal áll elő, hogy megverte a felesége, már a rendőrségen nevetség tárgyává válik. Ezért általában inkább a heves szexre fogják a látható nyomokat, kék-zöld foltokat karmolásokat mert egy férfi -kis túlzással- előbb vállalná fel, hogy homoszexuális, mint azt, hogy verik otthon.
De akkor mi lehet a megoldás? Hiszen amíg a külvilág erőszakos, amíg nincs rend és belső béke az emberekben, addig a családon belüli erőszak sem szűnik meg.
Mindenkinek meg kellene tanulnia, hogy mikor otthon átlépi a küszöböt, és leveszi a külvilágban viselt szerepeit, ne hagyja előbújni a "kisördögöket". Miért nem lehet egymás legyőzése helyett inkább egymás és a közös életünk felépítésére koncentrálni? Igaz, ehhez rengeteg szeretet kell. És tisztelet. Első sorban önmagunk iránt, majd a társunk iránt mert tudvalevőleg ez a legerősebb védőfal. A szeretet!!!
